3.fejezet. London..

A repülővel London felé vettük az irányt.A fiúk nagyon izgatottak voltak hogy Londonba megyünk. Hitetlen de én is izgatott voltam.Egyik nagy vágyam volt,hogy Londonba mehessek.A repülőn azt vettem észre hogy,Harry engem nézett..én nem néztem rá féltem rá nézni.Mikor meg érkeztünk Liam és Harry mint a kis gyerekek úgy szaladgáltak a városban én meg utánuk sétáltam.Gondoltam had legyenek boldogok.Oda értünk a Big Ben-hez. Csodálatos volt. Előrébb mentem Liam és Harry csak néztek engem...majd Liam át karolt aztán pedig Harry. Furcsán érzetem magam.Mióta vámpír vagyok azóta senki nem ért hozzám.

- Imádom Londont!! - Harry ránk nézett és el mosolyodott.

- Igen,én is! - válaszoltam. Most nem egy hotelba mentünk hanem házat nézni mentünk.Mind a hármunk ott akart lakni nem csak át menti dolog lesz hogy ott vagyunk Londonban.Rengetek házat néztünk meg végül meg találtuk a tökéletes házat.Nagyon szép volt nem volt olyan nagy nem is kellett 3 embernek. Még az ára is nagyon jó volt azonnal meg vettük.1-2 bútor még hiányzott így vásárolni mentünk.

- Ez kell nekem!!!- oda rohantam egy gyönyörű fekete mintás plédhez.

- Hát tudtam..-nevetett Liam.

- Mi? - megfogtam a plédet mintha az máris az enyém lenne.

- Tudtam,hogy észre fogod venni!-vigyorgott Harry.

- Hát még szép!-kacsintottam. Mindent meg vettünk ami kellett.Szépen be rendezkedtünk. Mindenki el foglalta a saját szobáját. Liam és én a nappaliban beszélgettünk majd Harry is csatlakozott hozzánk.

- Unatkozom...- majd meg haltam az unalomban.

- Akkor tv-zünk!-mondta Harry. Bekapcsoltuk a TV-t pont egy vámpíros film ment.Hát annyit röhögtünk olyan baromságokat állítottak amik amúgy a mesében nincs.

- Hát ez nagyon jó volt!-mondta Liam nevetve. Mi Harry-vel bólogattunk.Mivel mi nem szoktunk aludni így elmentünk egy esti túrára.Nagyon szép volt a Big Ben a London eye csoda szép volt. De minden tök jó volt míg nem az egyik sikátorban meg nem látunk egy vámpírt ő más volt mint mi..agresszívabb volt mint mi...talán egy újonc.Ők még nem tudnak úgy uralkodni magukon mint mi a "tapasztaltabbak".Oda mentem hozzá.Gondoltam jobb ha én halok meg mint Liam és Harry.
- Hé! - kiáltottam neki.Rám nézett a vörös szemei csillogtak de nekem is elő jöttek a vámpír ösztöneim.Se szó se beszéd nekem támadt.Persze nem hagytam magam.
- Ne Demi gyere ide MOST!!!! - ordibált Harry.
- Nem!! Meneküljetek!! - ellöktem a csávót így el tudtam nekik ezt mondani. Még legalább egy fél óráig ott szenvedtem vele.Nagyon szívós volt a csávó.Megöltem.De mentségemre csak ön védelem volt.Ki jöttem a sikátorból Harryt láttam meg ahogy felém fut.
- Demi!!! - kiabált és meg ölelt. Liam ott volt Harry háta mögött és rám kacsintott.
- Nyugi jól vagyok ha meg sérülésem is van meg javulok! - mosolyogtam.Haza mentünk ennyi izgalom elég volt 1 napra.Mikor haza mentünk a fiúk fel mentek a szobáikba nem tudom miért.Én a nappaliban maradtam és gondolkoztam.Asszem meg szerettem Liamet és Harryt.De nagyon furcsa volt mert nagyon rég óta nem szeretem senkit.Így nem tudtam mit érzek irántuk de biztos hogy nem utálatot se undort..ez valami pozitív volt csak nem tudtam hogy mi.Harry is olyan furcsa volt velem.
Nem veszekedtünk annyit mint anno.Másnap reggel 
Liam a kanapén "döglődött
"